Középszint - 1. tétel

„Az ember képtelen nem kommunikálni”, a kommunikáció valamilyen formája minden szervezett, komplex rendszerben központi jelentőségű.

felvilágosítás, tájékoztatás, tájékoztatási adat, értesülés, hír

tényezők, fogalmak vagy utasítások formájában jelenik meg, amely alkalmas emberi vagy gépi feldolgozásra, értelmezésre és kommunikációra

jel, jelsorozat, adatok, melyek információt hordoznak , az amit az adó közöl a vevővel

az a vezeték, közeg, fizikai mező, amely a közleményt (jeleket) továbbítja

a közleményhez, jelhez keveredő, szuperponálódó (azaz vele összeadódó, és nehezen szétválasztható) torzító, zavaró jel, pl: a digitális jelnél hibás számjegyek is szerepelhetnek

az információ, vagy az üzenet átvitele az egyik helyről a másikra latin szóból ered – tájékoztatás, közlés, hírközlés, információk közlése vagy cseréje tágabb értelemben: közlemény, összeköttetés, kapcsolat, érintkezés

minden olyan folyamat, amelyben információ továbbítása történik függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, vagy a jelek milyen rendszerében, kódjában fejeződik ki

A kommunikációhoz az alábbi fő elemek szükségesek:

• adó - a jelek továbbítására szolgáló berendezés, az információforrás helyén
• vevő - a jelek vételére szolgáló berendezés, azon a helyen, ahol szükség van a küldött információra
• összeköttetés (csatorna) - az adó és a vevő közti közeg, amely átviszi, közvetíti az üzenetet

* '''sebesség''': az a sebesség, amivel az üzenet terjed. A futárok idejében az ember, vagy a ló sebessége volt. Később ezt a vonat és egyéb közlekedési eszköz megnövelte, míg manapság az elektromos és optikai kommunikáció idején elérte a természettörvények által megengedett maximális értéket, azaz a fény sebességét. * '''hatótávolság''': az a legnagyobb távolság, amelyen az adott módszerrel a kommunikáció történhet. A füstjelek pl. két közeli hegycsúcsot kötöttek össze, míg ma a műholdas közvetítés az egész világot. * '''adattömeg''': azon információ praktikus mennyisége, amit egy üzenettel át lehet vinni. Ezt gyakorlati okok korlátozzák. A szóbeli üzenet néhány mondat, a füstjelek is csak egyszerű üzenetek átvitelét teszik lehetővé. Az elektronikus eszközökön átvihető üzenet mennyisége is korlátozott. * '''információmennyiség''': egysége: 1 bit (binary unit).
Az információmennyiség szorosan kötődik egy eseményhalmaz valamely eseményének bekövetkezési valószínűségéhez. Egy megfigyelés, vagy mérés eredménye tehát akkor jelent nagy információmennyiséget, ha a kérdéses esemény bekövetkezésének valószínűsége kicsiny volt. Azt is mondják, hogy az információ mértékszáma a "meglepetés" nagyságát tükrözi. Két azonos valószínűségű jel közül, ha az egyik bekövetkezik, 1 bit információt jelent, függetlenül a jel jelentésétől. (pl: klaviatúrán kb. 128 karakter, egy karakter, előfordulási valószínűsége miatt, mérete 8 bit=1 byte) * '''redundancia''': terjengősség mértéke ** Redundáns közleményekben, adathalmazban az információ nem a lehető legtömörebben van megfogalmazva. ** Az adatmennyiség jóval nagyobb, mint az információmennyiség. ** Ez az alapja a tömörítés lehetőségének is. ** Redundáns adathalmazban a hibák nagy valószínűséggel javíthatók, annál biztosabban, minél nagyobb a redundancia. (pl: telefonszámot 2 noteszben tárolunk, biztonságosabb, de több helyet foglal)

A kommunikációs technikák fejlődését az ösztönözte, és ösztönzi ez után is, hogy egyre nagyobb adattömeg átvitelére van szükség egyre rövidebb idő alatt. A fejlődés oda vezetett, hogy a sebesség és az adattömeg helyett egy új paramétert, az adatátviteli, vagy információátviteli sebesség fogalmát vezették be. * '''adatátviteli sebesség''': az átvitt adatmennyiség (információ) és az átviteléhez szükséges idő hányadosával definiált mennyiség. A kommunikációban az adatátviteli sebesség az egyik legfontosabb paraméter, mivel ez határozza meg az adás és a vétel fizikai módját és technikáját és viszont.

Az '''elektronikus kommunikáció az a módszer''', mellyel a különféle információt elektromos energia formájában, a fény sebességével közölnek. Az eredeti információt (hang, fény, mechanikai energia, ...) tehát előbb mindig át kell alakítani elektromos energiává, amit azután vezetékeken, kábelen továbbítanak, vagy elektromágneses hullámok formájában a térbe sugároznak (nem minden szakaszon halad feltétlenül elektronikusan, mehet fény formájában, üvegszálban, stb). A vevő az elektromos energiát visszaalakítja eredeti (vagy más, az ember vagy a feldolgozó gép által értelmezhető) formájába.

* elektronikus levél (email) * levelezőlista (mailing list) * vitacsoport (discussion group) * csevegő programok (chat) * telefonálás az interneten keresztül (netphone) * távoli bejelentkezés (telnet)
a saját számítógépéről be tud jelentkezni egy másik (mindegy, hogy a világ melyik részén lévő) számítógépre. A klasszikus felhasználás, hogy ha például külföldön van, bármelyik gépről be tud jelentkezni az Internet szolgáltatója gépére, és el tudja olvasni a leveleit, új leveleket tud írni stb., anélkül, hogy nemzetközi telefonhívást végezne. * webkamera * videokonferencia

A kommunikációs modellre egy gyakori példa az elektronikus levelezés. *'''adó:''' a feladó *'''vevő:''' a levél címzettje *'''kódolás-dekódolás''' tőbb helyen is történik, először maga az ember a gondolatait írott formába kódolja, a levelezőprogram a begépelt szövegett digitális jellé alakítja, ami a címzett levelezőprogramja dekódol, majd a címzett az írott szöveget megérti. (ezt a végtelenségik lehet részletezni) *'''átviteli közeg:''' internet (egész világra kiterjedő hálózat) *'''zaj:''' egy e-mail kapcsán zajról nem nagyon lehet beszélni, nem fordul elő. Az érthetőséget a karakterkódolás problémája ronthatja, de ezt sem nevezhetjük defínició szerinti zajnak.

Az elektronikus levél egy speciális elektronikus dokumentum, amit egy hálózaton keresztül (internet) egyik gépről a másikra, egyik felhasználó a másiknak küldhet.

Az elektronikus posta (e-mail) olyan rendszer, amelynek segítségével más felhasználók számára fájlokat vagy üzeneteket küldhetünk. A küldő és a fogadó fél azonos vagy különböző típusú számítógépeken dolgozhat. Az elektronikus posta hasonlóan működik a mindennapi életben már megszokott postai szolgálathoz. A hálózathoz csatlakozó felhasználók mindegyikének saját postaládája van. A feladó a levelezőprogrammal a levelezőszerveren keresztül a címzett postafiókjába küldi az levelet. A címzett felhasználó letölti és elolvassa.

A hagyományos postához hasonlít az is, hogy a felhasználó számára csak akkor tudunk üzenetet küldeni, ha ismerjük a címét. (e-mail cím: felhasználónév@domainnév domain név: A domain az Interneten elérhető szerverek (és weboldalak) szöveges címe) Ha a postai rendszer valamilyen oknál fogva nem képes az üzenet kézbesítésére, akkor mindent megtesz annak érdekében, hogy azt a küldő félhez visszajuttassa, bár félrecímzett üzenet esetében előfordulhat, hogy az üzenet útközben valahol "elveszik".

Az elektronikus posta azonban nemcsak arra alkalmas, hogy az ismerőseinkkel levelezzünk, hanem iratok továbbítását, könyvek elektronikus változatának megszerzését is biztosítja, mint az elektronikus újságokhoz való bejelentkezést, vagy egyéb olyan információ megszerzését, amit számítógépeken tárolnak. Az elektronikus posta segítségével még adatbázisokban is lehet keresni. Ha az e-mail segítségével üzenetet akarunk küldeni, akkor ismernünk kell a fogadó címét, valamint azt, hogy a különböző témacsoportokba vagy elektronikus sajtóba bejelentkezzünk.

'''Levelezőprogramok:''' Microsoft Exchange, Pegazus-mail, Microsoft Outlook és Outlook Express, Netscape Mail, stb.) A bemenő és kimenő információ többnyire szöveg formátumú (a mellékletek lehetnek kép hang formátumúak is), a kódolást és dekódolást a levelezőprogram illetve a kapcsolódást biztosító protokollok és hardver elemek végzik, az átviteli közeg az Internet.

'''Az elektronikus levelezés mechanizmusa:''' A levél megírása a feladó levelezőprogramjának a szövegszerkesztőjében történik, melyet a feladó elküld. A címzett a megérkezett levelet a saját levelezőprogramjában olvassa el. A két esemény egy sereg programot hoz működésbe, melyek a levél kézbesítését végzik az Interneten keresztül. Most ezt az utat próbáljuk megismerni.

* Feladó (from): a küldő neve, illetve e-mail címe. (Az adó szerepét tölti be) * Címzett (to): a címzett e-mail címe. (A vevő, vagy fogadó fél) * Másolatot kap (cc): annak a címe, akinek még ezen kívül el akarjuk küldeni a levelet. (Szintén vevő) (van lehetőség titkos másolat küldésére is) * Tárgy (subject): a levél témája röviden * Melléklete (attachments): csatolt állományok, amelyeket a levéllel együtt szeretnénk küldeni * Kísérőadatok: prioritás, kézbesítés visszaigazolásának kérése, titkosítás, aláírás. Időpontok stb [[Kép:k1_gmail.png]]

Alapvető funkciók a levelek küldése és fogadása. A levelezőprogramokban leveleinket karbantarthatjuk, törölhetjük őket. Választhatjuk a Válasz a feladónak opciót, amikor is a válaszlevél tartalmazni fogja az eredeti üzenetet is. Kapott leveleinket tovább is küldhetjük. A levelezőprogramok tartalmazhatnak helyesírás-ellenőrzést is. Csatolhatunk a levél mellé más állományokat is. A prioritás menüpont alatt fontos leveleinket jelölhetjük meg. Elküldött leveleinkről visszaigazolást kérhetünk, amit a címzett levelezőprogramja küld vissza. Ezt akkor használjuk, ha biztosak akarunk lenni abban, hogy a címzett látta a levelünket. Lehetőségünk van piszkozatok írására és tárolására is. Beérkezett leveleinket szűrhetjük és válogathatjuk. Üzenetszabályok hozhatók létre, például adott címről érkező levelek külön mappában kerüljenek. Készíthetünk címjegyzékeket is. Ez a levelek címzését könnyíti meg. Csoportokat alakíthatunk a címjegyzékben, és így egyszerre az egész csoportnak küldhetünk levelet. A levelezőprogramok alapszolgáltatásai közé tartoznak a levelek listázása, mentése és rendezése is. Néhány weblapalapú ingyenes levelezőprogram: freemail, prímposta, hotmail, Gmail.